2009-09-11

Emberségből jeles

A hír: Elítélték Bodnár Lászlót, válogatott labdarúgót, halálos közúti baleset okozásáért. Két gondolat ezzel kapcsolatban.

Autóvezetőként hibázott, hiszen gyorsabban ment a megengedettnél - csöndben megjegyzem, a 90 helyett 100-110 nekem nem tűnik eszetlen gyorshajtásnak. Feltételezem, hogy jól ismerte az utat - a szüleihez autózott -, hasonló helyzetben valószínűleg nekem is nehezebb lenne a lábam, főleg egy olyan fantasztikus autóban, mint amit ő vezetett. Persze ez nem menti sem őt, sem engem. Ugyanakkor emberként teljes mértékben megállta a helyét. Nem lépett le, mentőt, rendőrt hívott, vállalta a tette következményeit, felajánlotta a segítségét a kerékpáros családjának és a bocsánatukat kérte. Emberként viselkedett, amiért megbecsülést érdemel., én tisztelem őt ezért. (Hogy a bringás mit és hogyan hibázott, az most a történet erkölcsi tanulásga szempontjából nem lényeges. A legdrágább árat fizette.)

A második gondolat: Szar, hogy olyan világot élünk, hogy nem az a természetes, ahogy Bodnár úr viselkedett.

Nincsenek megjegyzések: