2008-03-16

Az ostromgyűrűből jelentjük

Jól telt ez a Március tizenötödike. Még pénteken letettük a kocsit Csonti helyére a parkolóba az irodaház alatt. Hála és köszönet neki ez úton is! Így viszonylag nyugodt voltam, legalább az egyetlen komolyabb vagyontárgyunk biztonságban volt. Vettünk kaját 3-4 napra és maradtunk a fenekünkön. Pedig szép idő volt és mentünk volna valami zöldet látni, de körbe voltunk zárva, lezártak nagyjából mindent. A Nemzeti Múzeum előtt nyilvánvaló, hogy miért, a Petőfi szobor előtt Demszky úr kinyilatkoztatásai okán, az Erzsébet hídnál meg a FIDESZ nagygyűlés okán. Hogy végképp semmi egérút ne legyen, jött még hozzá a Blaha Lujza tér lezárása is. Szóval magunkra zártuk a lakásajtót és csak a tévében néztük, hogy mi történik másfél kilométeres körzetünkben.

A zászlófelvonásról a Parlament előtt nagyjából lecsúsztunk, mert végre addig tudtam aludni, míg jól esett. Két dolog tűnt fel. Gyurcsány úrnak szólhatna valaki, hogy ez a szívre tett kéz nálunk nem igazán divat, ezzel az erővel hajlonghatna is, mint a japók, vagy köpködhetne, mint a kínaiak nem is olyan régen. A másik... Ti láttátok miket csinál a kezével, amikor megy? Jól van ő? Mármint, egészséges?

A Múzeum előtti ünnepség – na, lehet, hogy ezzel nem fogom növelni a népszerűségem – nekem tetszett. Talán leginkább azért, mert a kortárs politika annyiban kimerítette megszólalását, hogy az elején azt mondták a szereplő gyerekek, hogy „a szüleik nem engedték volna el őket, ha nem szerepelnének.” De azt hiszem ez idevaló volt. Mi sem mentünk oda, mert nem szeretek nehéztüzérségi pofonokat kapni, függetlenül az azt osztogató politikai irányultságától. Könnygázt, meg viperát a pofámba még annyira sem. Elborzadva néztük azokat, akik kisgyerekkel mentek oda. Ez meg baj. Nagy baj. Mármint, hogy hülyének kell nézni bárkit, amiért kisgyerekkel mer menni egy történelmi eseményről szóló ünnepségre.

A Petőfi szobornál Demszky úr azonban kiverte nálam a biztosítékot. Azt gondolom, hogyha valakinek mondanivalója van egy ünnep kapcsán, akkor az beszéljen az ünnepről. A FIDESZ legalább bevállalja, hogy FIDESZ nagygyűlemlést csinál és nem álcázza magát 48-as megemlékezésnek. Na, itt eredetileg futtattam kicsit az eszmét a szabadtéri beszéd és az 50-100 méteres kordon, a furcsa vonaglásos tánc, a klezmernek hangzó, illetve cigányzene és tánc, valamint az 1848-as forradalom összefüggéseiről, de aztán kihúztam az egészet. Inkább az öncenzúra! De nem tudom most már. Lehet, hogy minden úgy normális, ahogy ott látható volt és lehet, hogy náci vagyok? Valószínűleg jövőre ugyanez lesz, csak le lesz zárva a rakpart is, fegyvernek lesz nyilvánítva a tojás és a tyúk és talán beszédet mond majd PUMPA állam nagykövete is.

Aztán felbukkant Tomcat a Hír tévén, aki vagy be volt kakaózva, vagy arra játszik, hogy elmeroggyantnak nyilvánítsák, nem tudom, de döbbenten néztem, ahogy kőhajítógépet hegeszt. Bakker, tavaly árpádpöttyös zászlóval ment a Petőfi szoborhoz és sikoltoztam a röhögéstől, hogy mekkora arc! Főleg, mikor odament hozzá valaki, hogy „itt osztogatnak ingyen Túró Rudit”? De ez mi volt?

A FIDESZ buliról lecsúsztam, mert elkezdtünk nézni egy filmet és előtte ragadtunk. Szóval lövésem sincs, hogy kik és miket mondtak, de az egészen biztos, hogy baromi sokan voltak, az látszott a híradókból.

A Blaha Lujza térről induló népeket meg néztük, hogy éppen merre járnak, hogy kell-e ablakot csukni a könnygáz miatt, vagy sem. Ja és hallgattuk a rendőrhelikoptert a fejünk felett kelepelni. Szóval jó kis ünnep volt nagyon!

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

99 százalékban egyetértek, jó poszt. A főpolgármesterről annyit, hogy amit művel, azért tőlünk nyugatra becsuknák, tőlünk keletre meg lelőnék. Nálunk meg újraválasztják.

Dodeszh írta...

Részvétem! A Múzeum előtti performansz korrekt volt, és én is örömmel vettem tudomásul, hogy nem volt benne semmi politika! Viszont, amit este, a Baláhnál és utána művelt a Budaházy, és a csürhéje, az valami döbbenet. rettenetesen gáz, hogy 2008 Magyarországában az ünnep egyet jelent az esti belvárosi könnygáz-kúrával...