2007-04-27

Kínai szuvenír


Szuvenír Pekingből. Igazi, klasszikus felhúzós óra, csak semmi hi-tech vacak! Mao Elvtárs amúgy maga a kínai Chuck Norris, mert nem ő igazodik az időhöz, hanem ő mondja meg, hogy mennyi az idő és néha úgy dönt, hogy rohan az idő, néha meg úgy, hogy megáll.

Jön a Titanic!

Eddig nem beszélhettem róla, de már nagyon vártam, hogy beszélhessek róla! Szeptemberben nyit majd az a Titanic kiállítás Budapesten, amin az én kedvesem már nagyon régóta dolgozik. Én láttam a kiállítást még tavaly Las Vegasban és nagyon tetszett. Szóval lelkesedtem érte nagyon, hogy idehozzák és egy icipicit talán az én kezem is benne van abban, hogy milyen lesz, mert segítettem minden frinc-franccal amit onnan kintről magammal hoztam. (Nyugi, nem loptam el semmit, hanem a jegyre gondolok, a „beszállókártyára” amit ott kaptam, meg a népszerűsítő reklámújságra.) Tegnap itt járt egy Tom Zaller nevű úr a rendezvényt népszerűsítendő és hozott magával pár lélegzetelállító tárgyat – egy hajóablakot a harmadosztályról, amiben még az üveg is eredeti, telegramot, egy banki váltót, parfümminta üvegét, amiben még az eredeti illatanyag van és pár egyebet. Az alábbi képek igazi paparazzo stílusban, mobiltelefonnal készültek az én drágám jóvoltából akkor, amikor Zaller úr a hazai sajtónak adott interjúkat. Nekem a hideg futkos a hátamon attól, hogy ezek darabok a Titanicból, illetve tárgyak a Titanicról.












Az óvatlan Sötét Lovag

Angyi lelte.

2007-04-26

Oscart neki!

Döcögősen indul, de a vége... Huhh! Angyi lelte!

2007-04-22

300

Le vagyok maradva fimileg, de most egy kicsit nem is bánom. Láttam a 300-at. Pontosabban nem láttam, mert nem bírtam végignézni. A nyolcvanas években a horror-akciók legalább nem akarták magukat történelmi filmnek eladni. Amikor rájöttem, hogy legalább tíz perce nem láttam mást, mint vért frecsegni, meg fejeket lerepülni - "gyönyörűen" kilassítva -, látványosan kidolgozott férfi felsőtestekről, akkor elegem lett. Valaki végig bírta nézni ezt a szart?

Szilánkok

A 61-es villamos megállójában fotóztam még mielőtt elutaztam volna Pekingbe, aztán el is felejtettem, hogy ott lapul a telefonomban. Nincs kommentár.

Felirat az Alsóerdősor utcai iskolával szomszédos épület falán. Tanulja csak a helyes nyelvhasználatot az a büdös kölyök! Keletkezése mint fent.

Ez pedig egyenesen az IDF-ről. A legalsót értem, az első hármat nem.

Ha már Peking: Laci bácsi találta ezt a kitűnőséget és idevág. Van valakinek valami ötlete, hogy mi a felirat?

Ezt MP gyűjtötte. Az akció magáért beszél.

2007-04-18

One night in Beijing...

"Holnap indul a század, Hahó!" Írta: Troppauer Hümér! "Elhagyom a várost, ahol ééééleeeek..." ezt meg ugye Pataki Attila énekelte az Edda berkeiben. A lényeg az, hogy holnap elindulok haza az itt lévő kontingens nagy részével együtt. Addig még pár kép búcsúképpen:

Egy jobb kép a "Fészekről". Innen is ronda, nem?

Ez a Suzuki Alto a Csillagflottához tartozhat. Legalábbis a típusjelzése szerint.

Az eredeti Starfleet logó. Csak én látok hasonlóságot?

Esküszöm, ezek direkt csinálják!!!

Ancient Chinese Secret

A jetlag-ben az a fasza, hogy pont akkor üti meg az embert, amikor nem számít rá. Hajnali egykor feküdtem le, mert belevittem a fél társaságot a tuttiba. Szétvásárolták magukat. Vettek kínai selyem Bruce-Lee jelmezt, kamu Samsonite bőröndöt kb. 5000 forintért, meg 4 gigás Sony Memory stück pro turbo anyámkínnyát az otthoni nagyker ár alatt. Én vettem egy játékot a PSP-be az otthoni ár környékén, mert végre találtam egy helyet ahol nem csak százezer éves szarok voltak – amiket 4000 forintért mérnek otthon. Úgyhogy aztán hajnali egyig simogattam a cikkem meg a képeket, amiket – mikor ezeket olvassátok – jó Gáborom remélem ki is tett már az online-ra.

Valószínű, hogy a mai napról semmi mondanivalóm nem lesz, mert eddig nem hallottunk új információt, ezeket a patronokat ellőtték már a nulladik napon. Viszont ma megyünk Penrynt bencsmarkolni, mert az nekünk jó. Ráadásul este hétkor, háromnegyed nyolcig. Kösszép, így is hulla vagyok, mint a jó háli-gáli.

Viszont kaptok képeket arról, hogy hol lakunk! Ez a jövendőbeli olimpiai falu széle. Mindent most építenek, de olyan stílusban, mint anno Leninvárost építhették nálunk. A melósok barakkokban laknak az építkezés mellett, ami nekem hátborzongató látvány a 21. emeleti légkondicionált kétszobás lakosztályból.


Ez valami szokás lehet itt, hogy alszanak az előadásokon.




A bankjegyek változatossága nem fogja összezavarni az átlagos dolgozót. Mondjuk a brieteknek is bevált ugyanez, igaz náluk a Királynő van ugyanott.

A csillogó hosszúkás dolgok a barakok az építkezésen.

Ez a dolog olimpiai stadion lesz ha kész lesz. A helyiek fészeknek hívják, mert állítólag azt mintáz. Szerintem ronda.

2007-04-16

Fanbusters (Final Version)

Nincsenek jó híreim. Mikor ezeket írom, éppen az IDF újságíróknak és elemzőknek szóló előzetes bevezetőjén ülünk és Justin Rattner azzal van elfoglalva, hogy szétbullshiteli az agyunkat. Legalább húsz perce mondja a semmit, és nem úgy néz ki, hogy mostanában abba fogja hagyni. Mikor végzett velünk, egy helyi istenség folytatja ott, ahol ő abbahagyta. Szerencsére van Wi-Fi, de valamilyen oknál fogva pont az Intel.com nem hajlandó bejönni, ami nem kis derültségre adott okot. Aztán ez is elmúlt, most egyáltalán nincs net, amin dühöngünk. Lövésem sincs, hogy mikor is fog ez a post felkerülni. (Végül késő este a szállodából jutott rá mód.)

A kávészünetben kezdi felütni a fejét a lázadás a Bounty-n. A lengyel, román, dél-afrikai, észt, szlovák, török és magyar lázadók azon törik a fejüket, hogy mikor lépnek le innen és húznak el vásárolni valami piacra vagy a Tiltott Városba. Ez van, kenyér és cirkusz kell a népnek, ha dolgozni nincs miből. Nagyjából a ma történteket pár mondatban tudnám összefoglalni, ami még egy cikk kezdeményhez is kevés: „Az Intel Kínában a fejlesztésre koncentrál. (Ide jönne pár számadat a lefotózott diákról.) Az egyre fontosabb rádió alapú kommunikáció számos kihívás elé állítja a mérnököket, melyről Kevin Khan hosszan – és ő végre érdekesen – beszélt. (Erről szintén benyomnék pár adatot a lefotózott diákról.) [Breking news: Az egyik japán kolléga elaludt az első sorban, ami azt hiszem megaciki, de azzal együtt jól lefesti, hogy milyen izgalmaknak vagyunk kitéve.]

Ajay Batt hosszasan beszélt a Geneseo projektről, melynek keretében a PCI Express-t fejlesztik tovább speciális alkalmazásokhoz. Gyakorlatilag kézzelfoghatót semmit sem mondott, de ha jól értem a dolgot, akkor ez is valami olyasmi lesz, mint mondjuk a PCI-X és az AGP Pro. Mérsékelten izgi és írni erről sem lehet kettő sornál többet. [Breaking news: Elment az áram a terem egyes részeiben, így például a mi asztalainknál és a két kivetítőről is, mely utóbbiaknak az ilyesmi – a hűtés azonnali leállása okán – drámaian meg szokta növelni az élettartamát. Nem is jött vissza vagy háromnegyed órát. Ööö… Hogy is fogalmazzak? Peking nem hozza San Francisco és San Jose logisztikai színvonalát és erről aztán tényleg nem szegény Intel tehet.]

A tegnapi nap nem sikerült túl jól. Alapvetően jól indult. Voltunk megmászni a Nagy Falat, ami hihetetlenül nagy élmény volt. A helyi idegenvezető még a buszon mesélt sok szép dolgot. Például, hogy szerintük a nagyfejű, pocakos férfiak szerencsét hoznak, szóval Buddha is ezért pocakos, nagyfejű és kopasz. A török haverom Sahin rögtön elkezdett Happy Buddhának hívni, amin persze szétröhögtük magunkat. Mondtam neki, hogyha megsimogatják a hasam, akkor szerencsét is hozok, de csak a csajoknak, pasiknak tilos. Azt is mondta az idegenvezető néni, hogyha felmászunk a Nagy Fal legmagasabb pontjára és megérintjük, akkor igazi hősök vagyunk. Hát megmásztuk. Innentől kezdve már Happy Little Hero Buddhának hívtak a többiek, amin megint hülyére röhögtük magunkat. Szóval eddig még minden oké volt, de két angol fazon negyven perccel később tántorgott vissza, mint a megbeszélt időpont. Csak nagyjából hatvan ember várt rájuk és a működésüknek meg a csúcsforgalomnak köszönhetően teljesen lecsúsztunk a Tiltott Város megtekintéséről. Enyhén szólva is lincshangulat volt. Érik nekik egy könnyű, reggeli átmozgató verés. Sajnos nagyon úgy fest, hogy a feszített munkaprogram miatt tényleg lemaradunk az egészről, a fene enné meg a pontatlan hülye fejüket! Pontosan ugyanezt csinálták ugyanezek a fazonok Izraelben is. Minden reggel vártunk rájuk 10-40 percet.

Persze fotózgattam lelkesen, meg is próbálom felrakni ide a képeket, már csak net kéne hozzá. Úgy nézem ez estére marad a szállodába, bár ott is mindenki szidja a netet – bár nekem működött eddig rendesen.



Az "ismert autók fura felirattal" sorozat utolsó három része. Már nem vagyok biztos benne, hogy a bal felső sarokban a felirat a VW-ken mi is, az sincs kizárva, hogy a típusnév. A Seat meg kész rejtély. Ezt most lemásolták, vagy megvették a gyártósort, vagy mi van?

A hotel liftjében naponta cserélik a szőnyeget. Ez a hétfői. Nem semmi!

Gyuri mondogatja mindig, hogy hiányzik az írásjeleik közül a copyright, ezért másolnak le az itteniek mindent szemrebbenés nélkül. Koppintott Disneyland kezdemény. Állítólag két éve kezdték építeni, aztán félbemaradt.

A Nagy Fal. Az itteniek Hosszú Falnak hívják. Mink túristákok meg hemzsegünk rajta.

Ez a létesítmény a Nagy Fal általunk meglátogatott szakaszánál állt. A pirula elgurulásának iskolapéldáját vélem felfedezni! A bal alsó sarokban az bizony Mao! Előtte is állt egy aranyozott változat. Pont azt fotózza a csávó.

Hát istenkém, van ilyen! De legalább próbálkoznak! Vagy mocsok drága volt a röbetű.

Buszunk redneck stílusú gázpedálja. A hülyeségért itt sem kell messzire szaladni!

Ilyen az, amikor a zsurnaliszta nem bír magával és unatkozik. Nem volt hálózat, ezért csináltak egyet gép és gép közé. (A legalsó.)

2007-04-14

Sleepless in Beijing

Vén vagyok én már az ilyen utazásokhoz! Hülye időeltolódás teljesen kicsinál. Itt most hajnali nagyon kevés van – olyan negyed négy lehet – és nem tudok aludni. Az érkezés után aludtam 2-3 órát, aztán úgy hajnali negyed egy felé lefeküdtem és most meg fent kuruttyolok. Vacsorára megettem egy fél lovat és most meg olyan éhes vagyok, hogy simán meg tudnám enni a másik felét.

Persze nem sír a szám, mert egyfelől hálás vagyok az Intelnek – akik révén itt vagyok ezért az eseményért – hogy kaptunk tőlük másfél nap turistáskodást, meg hogy fizetik a szállodai szobában a netet. Így, hogy valószínűleg csak én használom az egész házban, egészen jól hasít. Holnap – azaz ma – megyünk várost nézni, aztán kezdődik a meló. Úgyhogy még egyszer jelentkezem ilyen csacskaságokkal talán.

Kína automatizált cenzúrája tök jól működik. Nem tudom megnézni, amit kirakok, mert az már jön le, de az admin felület működik, tehát kipakolni ki tudom a dolgokat. Tiszta őrület!

Azt hiszem tudom, hogy miért nem megy a PSP. Este megpróbálom orvosolni, ha rőfölnek itt valahol PSP-be való UMD-t.

Addig kaptok pár képet még:

Ilyen az, amikor a Blogger az IP alapján azt hiszi, hogy kínai vagy. Kösszép!
Kőkalasnyikovos kőtengerész. Mert szép. Meg mert megérdemlitek!

Naszóval! Ez az izé tulajdonképpen egy kislámpa. Úgy néz ki, mint egy mécses, de nem az a vacsoránál volt az asztalon és változtatja a színét. Az aljában van három AAA elem. A Samuel Adams meg egy amerikai sör.

Namost! Ha így letakarjuk a végét, akkor névtábla is lehetne belőle. Persze engem nem Ádámnak hívnak, de akár hívhatnának is. A gyerekemet sem így fogják hívni, de akkor is poén. (Vagy nem is? Pedig isten bizony nem ittam!) El kellett volna lop... izé kérni a vacsoránál.

Beijing Calling

Pekingből jelentkezem élőben. Vízlépcső pont ezért hanyagolódott kicsit mostanság, merthogy készültem ide és sok volt a munka előtte, meg sok lesz a munka utána. Az út eseménytelen volt, Austrian Airlines semmivel sem jobb, vagy rosszabb, mint a Lufthansa, csak „pásztáórcsikin” helyett „pásztáorfis” van, de a „pásztá” pont olyan borzalmas, mint mindenhol máshol! Éljen és virágozzék a hazulról hozott sonkás és szalámis szendvics. Ja, az MP-től kölcsönkapott PSP belengette nekem a nagy büdös lompost, az utolsó napon végrehajtott memóriakártya csere után azt mondja, hogy „The game could not be started. (80020321)”. Szóval semmire sem tudtam használni, „isten hozta gémóverben”. Most éppen formázom a memorystücköt és visszaírom majd rá az ISO-kat a gépről, de nem sok reményt fűzök az operációhoz. (Tényleg nem jött be, faszán megsétáltattam a PSP-t.)

Dél körül értünk ma Pekingbe, a reptérről rögvest a szállodába mentünk, ahol én azonnal nyugovóra tértem. Rosszul tűröm én már ezeket a tíz óra körüli repüléseket, vénülök, ez van. A város rohadt nagy, de pont olyan ronda, mint mondjuk Leninváros. Minden tele felhőkarcolókkal, vonalzóval tervezett utcák. A vezetési stílus huszáros, a zebra a túlélés terepe, este nem kapcsolnak lámpát, csak ha már tényleg semmit sem lehet látni. Viszont tisztábbnak és kevésbé zsúfoltnak tűnik, mint Taipei. Mivel úgy volt, hogy kapunk itt friss agendát – nem kaptunk – 3 óra alvás után lemegyek a portára, hogy üzenjek a felelős PR-esnek, hogy az „Erő ugyan velünk van, de az agenda nem”. Véletlenül összefutok a főnöknőjével, meg az egyik német PR-os hölggyel. Százezer éve ismernek, elmesélik, hogy minden az előzetes tervek szerint megy. Ők indulnak mászkálni, ha van kedvem, tartsak velük. Persze van. Taxival bemegyünk a Mennyei Béke (Tian’ Anmen) terére – biztos megvan, ahol a tank elé állt a srác 99-es (?) zavargások idején, a dátumban nem vagyok biztos. Először azt gondoljuk, hogy a csávó körbevitt bennünket a fél világon, de nem. Ekkora marha nagy ez a hely. Körbecsászkálunk és az első benyomás lelombozó. Az itteniekből hiányzik a tajvaniak erőltetettség nélküli kedvessége és vidámsága. Simán fellöknek, neked mennek az utcán, de amin legjobban meg voltam lepve, az, hogy lépten-nyomon akkorákat köpnek, mint a nem is tudom mi. Az aluljárókban mindenhol gagyiárusok, akik műanyag szeméten kívül párplakátokat és Mao Elnök képét is árulják – a legkülönbözőbb méretekben.

A külföldieket lerohanják, levakarhatatlanok és nem kedvesek, csak köcsög rámenősek. Árulgatják a Kis Piros könyvecskét is, és angol nyelvű példányokat akarnak ránk sózni. Ha tudnák, hogy mit gondolok Maóról, akkor engem ott helyben elvinnének. Amúgy mindenhol rengeteg a rendőr és a katona.

Hamar bejárjuk a hatalmas teret, melynek a közepén Mao elnököt és a Maozoleumot is renoválják. Fogok életem kockáztatásával – tényleg, mert ugrálok a sávok közt, mint a hülye – fogok egy taxit és visszajövünk a szállodába. Ha látjátok e sorokat, akkor az azt jelenti, hogy sikerrel feltettem a képeket és ezt is a blogra. Aztán megyek vissza az ágyba, mert holnap még mászkálás és városnézés van, de holnap után jön a munka!

Szolgálati közlemény: Hiányzik a Cicám, akit nagyon szeretek!

Kell egy ilyen VW emblémát szereznem - mármint a bal sarokban lévőt - Csonti Golfjára! Azóta más VW-ken másfajtát is láttam, majd próbálok fotózni azt is.

Mao elvtárs mauzóleuma - Maózóleum... Éééééérteeed? - afelújítás alatt nem látogatható. Perverz egy barom vagyok, mert én becsszóra megnéztem volna! Egyébként ingyenes, csak ki kell állni a sort.

A Mao ajándékbolt is aluszik. Pedig egy olyan Maós tányér kéne. Ha van, akkor más színben is.

Szerelvényigazítás a Maózóleum mögötti nagy kőtüskénél: "Szép legyél ám nekem, bakker!"

A Tiltott Város bejárata, Mao elvtárs vigyázó tekintetével. Holnap megyünk ide, már alig várom!

2007-04-12

Megy a gőzös, megy a gőzös...

...R2-es Droid. Ez valami egészen hihetetlen!

Bataci lelte ezt az oldalt. Sok gőzhajtású izével.

2007-04-10

Egy azokból a napokból

Ismeritek azokat a bizonyos napokat? Amikor az emberi hülyeség olyan csimborasszójával találjátok magatokat szemben, hogy vagy elhagy minden erőtök, vagy puszítani szeretnétek, aztán csúszkálni egy kicsit az illető belein. Ez - bár kétségkívül megvalósítható - büntetendő. Ilyenkor az ember pótcselekszik. Szeretném megosztani az egyik olyan napom okát és okozati pótcselekvését!

Az ok:
T. külsős kolléga intelme egy illusztrációhoz: "A BÜTYMÜRÜTY webhelye: http://www.butymuruty.hu. Gondolom, a tördelő a nagyobb képernyőjével nagyobb felbontásban tudja levenni a nyitóoldalt, mint én." Értitek? Lopja le a képet a grafikus, mert annak nagyobb a monitora, ergó nagyobb lesz a felbontás. És ezzel a szaktudással nem Fedél Nélkült terjeszt a Blahán a pirosnál! Persze az ilyesmi nem szokatlan ebben a műfajban. Mint azt T2 kolléga találóan idézte: "Hruscsov elvtárs intésére beindultak a turbinák, az áram először lassan, majd egyre gyorsabban áramlott a vezetékekben..."

Az okozat:
Staggy a cserkészmészáros II. Nagyon kellemes, hentelős játék, pont az OLYAN napokra. Fogyasszátok mértékkel!

De ha már játék, akkor az igazi addikció: Shock Defence. Ez csak a tökéletes időpocsékolásra alkalmas dolog, az OLYAN napokra nem alkalmas.

2007-04-07

Boldog születésnapot Sinclair ZX Spectrum!

Ebben a hónapban huszonöt éve, hogy az Egyesült Királyságban piacra dobták a Sinclair ZX Spectrumot. Tisztelegve a legendás gépezet születése előtt, elkészítettem egy hosszabb anyagot a Spectrum születéséről, tündökléséről és jelenéről. Ha időtök engedi, nézzétek meg.

BOLDOG SZÜLINAPOT SINCLAIR ZX SPECTRUM!