2007-03-13

BKV-s testvérek, egyesüljetek!

Zsófi története tulajdonképpen egysorosnak is ütős lenne. Zsófi, mint azt a neve is mutatja lány – nem is akármennyire csinos –, mely tény felettébb fontos lesz a történet szempontjából később. Ráadásul Zsófi úgy lány, hogy még véletlenül sem fordulhat elő az a helyzet, hogy ez egy másodpercig is kérdéses lehet. (Na, azt hiszem sikerült az elsődleges nemi jellegre utaló vonásokat a jó ízlés határain belül megfogalmaznom – legalábbis remélem.) Szóval a következőt mesélte ma nekem:

„Képzeld mit mondott ma nekem egy BKV ellenőr! Szállok le a villamosról – nem lyukasztottam, tény – hogy "Te pöcs!""

Édes, nem? Nem venni jegyet tényleg nem szép dolog, de azért a Nagy Szovjet Visszavágások Mestere – akiről mint a népszerű viccből azt tudjuk, úgy vágott vissza a bohócnak a cirkuszban, aki az öccsével szívózott, hogy „Szamár ám a Te jó ***va anyád!” – is elszégyellte volna magát egy ilyen hallatán, gyanítom.

A történet két esetet is előcsalt emlékezetem bugyraiból. Az egyiket Tomcatnál olvastam még régen a másiknál pedig jelen voltam.

Szóval: a népszerű városi legenda szerint egy amerikai törzsőrmester Budapesten töltötte az eltávját a délszláv válság idején. Szép szál, néger... izé afroamerikai legény. A 2-es villamosról nézegette a várost, amikor felpattant két karszalagos. Természetesen a BKV-s semmilyen nyelven sem beszélt, de egyre hangosabban követelte magyarul a jegyét szegénynek. Ő meg állt értetlenül, hogy ez a lény mit is akar tőle. Odalép hozzá az egyik utas és „kedvesen” segíteni próbál: „Ez a fickó a rasszista párt egy aktivistája és azt akarja, hogy szállj le a villamosról, mert néger vagy.” Szemtanúk elmondása szerint, a Vigadó téren az ellenőr vízszintes repülésben hagyta el a 2-es tuja fedélzetét.

Réges-régen az Otthon áruház melletti utcában dolgoztam és reggelente a hetes busszal jártam be. Az egyik reggel, a busz csuklójában velem szemben állt egy kopasz, kétméteres bőrdzsekis óriás és egy 16x centis öltönyös, vézna, szemlátomást csóró irodista pasi, aki újságot olvasott. Az Astoriánál szálltam fel és utánam az ellenőrök. Kérik a jegyeket, mutatom a bérletem. Odasasszézott az ember a bengához, aki a szája sarkából csak annyit mondott emberünknek: „Húzzá' a picsába!” A BKV-s érezte, hogy itt már vesztes helyzetben van, tovább lép az irodista külsejű fazonhoz. Az leeresztette az újságot és a következőt mondta neki: „Nem hallottad, hogy mit mondott a barátom?” Persze akkor látták egymást először életükben. Kitört a röhögés, az ellenőrök úgy megszégyenültek, hogy le is szálltak az Urániánál.

Mit is mondhatnék még? Hallgassatok Belgát, különös tekintettel a Kalauz2 című nótára!

Nincsenek megjegyzések: